Mátyásföldi repülőtér

A mátyásföldi repülőtér az első állandó repülőtér volt Budapest térségében.

A Magyar Általános Gépgyár (MÁG) 1916-ban létesült repülőgépgyártó és repülőgép-motorgyárához egy 80x20 méteres repülőgépszerelő hangár  és egy 900x800 méteres  füvesített repülőtér tartozott. 1918 júliusában indult  innen a Bécs-Budapest közti rendszeres légi járat. A trianoni békeszerződés következtében a MÁG-nál levő teljes repülőanyagot megsemmisítették, azonban a repülőtér  az 1922-ben alakult Magyar Légiforgalmi Társaság használatában fennmaradhatott. Belföldi (Kaposvár, Nyíregyháza, Pécs, Debrecen) és nemzetközi (francia-román, német, majd 1931-től olasz és osztrák légitársasággal).

A trianoni békeszerződés tilalmai ellenére a repülőteret fokozatosan a magyar légierő titkos bázisává fejlesztették és ennek következtében 1937-től a polgári és a sportrepülés Budaörsre került át. A második világháborút átvészelt repülőteret a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gépei használták. 1948-tól kiképzőszázad működött itt. A mátyásföldi szovjet laktanyából családjával együtt 1956 októberében elhurcolt Nagy Imre miniszterelnököt a mátyásföldi repülőtérről vitték el a szovjet gépek.

Jelenleg csak a  rádiótávirányítós repülőmodellek repítésére használható. A hangárt lebontották.