Városligeti Műjégpálya

Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben.

1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét. F: artonlake.hu

A Városligeti Műjégpálya pálya- és épületegyüttes rekonstrukciója)

A fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008. december 15-én aláírta a Városligeti Műjégpálya és a hozzá tartozó épületegyüttes felújításáról szóló támogatási szerződést. A rekonstrukció keretében 2011 végéig felújítják a jégpályát és a fogadóépületet, emellett a II. világháborúban lebombázott épületszárnyat is újjáépítik. A közel 4,7 milliárd forintos fejlesztés 3,175 milliárd forintos uniós támogatás segítségével jön létre.